Az esemény előkészítése mintegy öt éven keresztül zajlott, komoly német-magyar-belorusz egyeztetések mellett.
A II. világháborús magyar katonai parcella kegyeleti átadásával - melynek keretében huszonöt magyar honvéd földi maradványa került áttemetésre - egy időben lezajlott ezer német katona áthantolása is.
A kegyeleti aktuson német részről megjelent Markus Meckel, a német Hadisírgondozó Intézet vezetője (az NDK utolsó, konszenzusos külügyminisztere), Peter Dettmar minszki német nagykövet, egy Bundestag képviselő, valamint mintegy száz fő, idős német hozzátartozó. A belorusz felet a Breszt megyei kormányzó-helyettes és a berjozai járás elnök-helyettese, továbbá a belorusz Hadisírgondozó Intézet vezetője képviselte.
A hivatalos magyar küldöttséget Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök, Juhász Sándor ezredes, a Belarusz Köztársaságban is akkreditált moszkvai véderő attasé, valamint Sziklavári Vilmos minszki magyar nagykövet képviselte.
Beszédet mondott Marcus Meckel intézetvezető, és Jákob János dandártábornok, valamint belorusz részről a berjozai járás elnök-helyettese. Emellett egy német evangélikus lelkész, valamint Jákob János tábori püspök istentiszteletet tartott.
A német és a magyar küldöttség ezt követően megkoszorúzta a szintén Berjoza közelében található I. világháborús német és az Osztrák-Magyar Monarchia elesett katonáinak a síremlékét is.
